2013. május 3., péntek

Rókás Lány - Girl with the foxes

Ruhásszekrényem szerintem legkülönlegesebb darabja ez az overál  - és ennek több oka is van:
1. rókás (minden mennyiségben) ilyen sűrűn róka mintás dolgot én még nem láttam :)
2. Bangkokban találtam egy helyi divatbutikban DA+PP amit a tavalyi utunkon fedeztem fel és imádom a stílusukat! és végül hármas indok: lehetne "too much" de helyette inkább szuper "cool" :)  Ha érdekel benneteket akkor nézzetek el a DA+PP oldalára ahol megtaláljátok a kollekciók fotóit, nagyon egyediek a ruhák, nagyon jó minőség és mindegyikben benne van az a bizonyos stílus ami annyira jellemző a táj-divatra.

This playsuit is the most unique piece of my wardrobe now and I have a few good reasons why:
1. it's full of foxes - I haven't seen such a pattern anywhere before
2. I found it in Bangkok, in my absolute favourite thai fashion boutique DA+PP. And 3: it could be "too much" but instead it's uber cool. :) If you 're interested take a look on their FB page, where you find the looks. I think the design are very interesting, fun, excellent quality and they have this certain thai fashion style which is so typicall for stylish Bangkok-people.




playsuit: da+pp    jeans vest: stradivarius (DIY project)   shoes: zara

A mellényt kicsit átalakítottam,  mert hosszú 3/4es ujjai voltak, ezeket levágtam, valamint levágtam a gallért is és kicsit tépettre alakítottam. Hogy tetszik?
A képek a Gardrób Közösségi Ruhavásáron készültek ahol először voltam kint mint árus. Bea barátnőmmel képviseltettük magunkat egy asztalnál és nagyon jól éreztük magunkat! Remélem, akik tőlem vásároltak szívesen fogják hordani a ruhákat :) Legközelebb majd ősszel tervezek kimenni - mert már gyűlnek a meleg pulcsik, kabátok!

The vest is one of my rare DIY projects, it was a longer sleeved jacket - I cut off the sleeves and the collar and ripped the edges. How d' you like it?
These photos were taken at the Gardrób Community Secondhand market (clothes and accesorize) where I attended with my girlfriend Bea to sell some clothes of our own. It was great fun and I hope who bought my clothes will be happy to wear them from now on! I plan to attend again sometime in autumn...I have started to select some of my sweaters and coats already :)


 Rögtönzött kiírások a standunknál :)  Ad-hoc signs at our table


 sales women :)


a vásár képekben - market




12 megjegyzés:

  1. A posztod után jött az elhatározás, én is megyek a Gardróbra, rögtön árulni is :) Mindenféle info megvan a szervezőktől, de pár apróság érdekelne, szeretek mindenféle helyzetre felkészülni és ez új terep lesz nekem. Mennyire volt nagy tülekedés? Úgy értem mennyire kell attól tartani hogy valaminek khmm lába kél? Hogyan lehet kivitelezni a ruhák próbálgatását, ha valaki szeretné magán látni? A másik hogy nagyon fel kell szerelkezni enni-innivalóval, vagy van lehetőség ott enni valamit ebédre esetleg...úgy tervezem a teljes napom erre szánom :) Sok mindent sikerült eladnotok? Előre is köszi! Anita

    VálaszTörlés
  2. Szia és előre is sok sikert hozzá! :)
    Reggel időben érdemes érkezni, mert érkezési sorrend van...szóval 1 órával előtte érdemes odamenni és beállni. Nem volt tülekedés és a próbát úgy oldottuk meg, hogy odaadtam mindent felpróbálásra - WCben vagy valahol volt próbafülke. Nem vittek el semmit, mindent visszakaptam :) Fő a bizalom!
    Büfé van,de szerintem csak ital - szóval ha egyedül mész akkor készülj valami szendviccsel.
    Nekem sok mindent sikerült, viszont arra készülj,h sokat nem tudsz kérni értük. Mi a barátnőmmel két óra körül leáraztunk mindent 500-ra és így ment el a többség.

    üdv, Vera

    VálaszTörlés
  3. Szia!
    No már réges-régen meg akartam köszönni hogy írtál, és már holnap van "A nagy nap". :) Szóval, köszönöm, sokat segítettél, a többit pedig holnap meglátjuk. Mit ne mondjak, izgulok :) Nyilván nem akarok én sem milliókat kaszálni, viszont aukciós oldalakon viszonylag régi motoros vagyok, eddig ott bonyolítottam az ilyesmit, és az esetek nagy többségében nagyon pozitívak a tapasztalatom mind eladás, mind vásárlás terén, tehát van bennem némi elvárás, de igyekszem másképp hozzáállni. Ott egyszerűen az időhiány az ellenségem, mert szeretek mindent dokumentálni, méregetni, jó képeket készíteni, aztán eladok valamit akkor postázni, vagy személyes találkozó. Sokszor egyszerűen már nem jött össze, ennél így kényelmesebb lenne a Gardrób. :)

    Ettől teljesen függetlenül pedig megírom, ha pötyögök...nagyon szeretem a blogodat!! :)

    Anita

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia,

      na hogy sikerült? Remélem sikeres volt,várom a híreket:) Én szintén idő hiány miatt bele sem kezdtem a net-es eladásba, így nekem nagyon jól jött a Gardrób. Jó volt olyannak eladni a szeretett,de már nem hordott ruháimat aki örült neki.
      Örülök, hogy tetszik a blog, ezt mindig jó hallani ;-)
      V

      Törlés
  4. Szia!

    Köszönöm kérdésed :) Nos, vegyes érzelmekkel teli... A pozitívummal kezdem! :) Egyrészt eladás helyett csereberélnem sikerült magamnak egy felsőért egy szuper nyakláncot, juhéé :). Rádáasul két olyan ruhadarabot is eladtam, ami annyira jól állt a vevőkön, hogy csak ámultam. Én sosem hordtam ezeket, rajtam tényleg borzasztóan álltak, és olyan kis ing, cipellő is eladásra került, amit tényleg mostani tulajdonosaiknak találtak ki. Ezeknek nagyon nagyon örültem. A negatívum: a teljesen új, divatos, több még címkés is, tehát jó minőségű ruháért is szemtelenül keveset lehet csak kérni. Ami számomra rossz minőségű, cafat ruha, nem lenne arcom oda vinni párszáz forintért,de mivel a kínálat jóval nagyobb volt a keresletnél, aki már 1000 Ft-ot mert valamiért kérni, rá sem néztek az asztalára. Arra jutottam, kár vesződni egész nap, excel listát írni, cipekedni, átvasalni mindent, előkészülni,ha 400-500 forintnál többet nem adnak semmiért. Eleve kikötötték, hogy a kevesebb több" ne vigyünk nagyon sok ruhadarabot, így én ezt szem előtt is tartottam. Így visszagondolva, persze jó móka volt egynek, és nem akartam vagyonokat keresni, de kb. szó szerint nullára jöttem ki. Több volt az eladó mint a vásárló. A jövőben inkább elkerülgetem azt a néhány holmit a szekrényben, amit nem annyira szeretek, vagy felveszem még az életben kétszer, vagy ha nagyon nincs rá szükségem, eladományozom, vagy leviszem a közeli hajléktalanoknak, hátha hasznát veszik. Egyszerűen így kár a gőzért, úgy érzem több energiát fektettem bele. Mint vásárló biztosan kimegyek még nézelődni, de az eladással nem itt fogok próbálkozni. Az is lehet, hogy most ez szerencsétlenül jött ki, vagy nem voltam elég rámenős kofa, ki tudja. Minden esetre, ez is tapasztalat volt, és barátnőmmel fogjuk még emlegetni az biztos :))

    Nos, erről ennyit! :)

    Szép napot!

    Anita

    VálaszTörlés
  5. Szia Anita,

    nekem is ezek voltak a tapasztalataim :)Ha emlékszel, írtam én is neked, hogy nem lehet sokat kérni egy-egy darabért, ami engem is nagyon meglepett mert nagyon jó és márkás ruhákat vittem ki.Lehet, hogy azért mert tényleg nagy a kínálat, több az eladó, mint a vásárló...mindenesetre én beadtam a derekam és sok kicsi sokra megy alapon elég jól eladtam.De mondjuk én tényleg úgy voltam vele,h nem akartam hazacipelni semmit ;-)
    De az biztos,h jó móka volt nekünk is!
    Állítólag vannak hasonló vásárok, ahol többet is el lehet kérni és a vásárló is több...de azt nem tudom ezek hol vannak.
    Lehet, hogy ezek után visszatérsz az online business-eléshez? :)

    Jó volt levelezni,remélem továbbra is találsz érdekes és szórakoztató dolgokat a blogon.

    Üdv, Vera

    VálaszTörlés
  6. Szia! :)

    Igen, te szóltál előre, de talán mégis túl magas elvárásaim voltak, talán másképp képzeltem, de ez nagyon szubjektív persze. Remélem nem vettem el mindenki kedvét végérvényesen. ( Aki olvassa ezt..., Csajok, próbáljátok ki, annyit mindenképp megér, mindenkinek! ;) ) Annyira ritkán tudunk egyébként egy jót dumcsizni barátnőmmel, hogy az a hosszúnak tűnő idő gyorsan elszaladt, elcsacsogtunk közben, így mikor már csak 1 óra volt hátra, nem tudunk nagy áttörést véghez vinni, úgy voltam vele, ez van, visszacipelem amit kicipeltem, csak az eső ne kapjon el. Úgyis rendet kell tennem a szekrényemben, lehet lövök pár képet, méregetek, leírást készítek és irány a net és az 1 ft-os kikáltási ár. :))) Úgyis szeretek rendszerezgetni, a rendrakás stresszoldó :). Nem fog menni sok minden, de talán 5-6 tétellel elbírok. Egyébként mi próbálkoztunk a Cosmo ruhacsererendezvénnyel is, ami egyszerűen tragikomikus volt :))) de! Szintén emlegetjük a mai napig :)))) (talán inkább vásárlási tilalomra kellene fognunk egymást, úgy néhány hónapig :D)

    Szintén örülök a kis eszmecserének, eddig mindig passzívan olvasgattam a kedvenc blogjaimat, végre ezt most megtörtem :)

    Üdv: Anita

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Oh a Cosmosat már én is néztem, hogy vajon milyen lehet! Mesélj :) úgy tűnik érdekes volt ;-)
      Ami igaz az igaz, nekem is segített ez az akció hogy kicsit rendbe szedjem a szekrényem. Nagy tanulság, hogy a vásárlásnál jobban kell figyelni mit vesz az ember, és el is határoztam, hogy alapdarabokra fogok koncentrálni és nem veszek hirtelen felindulásból semmit :) Vagy olyan darabot amit jövőre már nem fogok felvenni. Éljen a conscious shopping :-D
      Üdv, V

      Törlés
  7. A Cosmo ruhacsere sztori: Nem tudom mennyire szeretsz turiban vadászni, ahhoz tudom hasonlítani, mint amikor teljes árukészlet csere van, és reggel nyitás előtt úgy tolong a nép, mintha aranyrudakat adnának ingyen ( a legnagyobb fogásomnak Apu vadi új címkés Samsonite bőr férfi övtáskáját tartom azokból az időkből :D ). Én amíg fősulira jártam képes voltam beállni "verekedni" a sorba :) (na jó nem szó szerint, inkább csak sodródtam befelé a tömegáradattal :)) ) Mostanság már nem megyek soha árucsere nyitásra, inkább néha be-be rohanok péntekenként meló után a közeli turiba némi kincsvadászatra, ha olyan kedvem van, 5 percre van tőlünk egy, így könnyű.
    Visszatérve a Cosmo ruhacserére, ugyan ez ment, szebb csomagolásban. Mi szintén ugyan ezzel a vállalkozó kedvű barátnőmmel vágtunk neki, rögtön a legelsőnek, tehát info nem volt sehol semmi, még csak promózták. Előző este már átmentem hozzá, összeválogattuk a ruhákat, címkéseket is, vasaltunk is...féltünk, hogy nem veszik be őket, mert nem ítélik majd egyiket-másikat megfelelőnek. Be volt ígérve a minőségi szűrés!(csak mosott, vasalt, újszerű, vagy vadiúj volt a kikötés) Másnap reggel szinte elsőként érkeztünk, leadtuk az 5-5 db rucit, kaptunk érte 4-4 zsetont, és amíg minden ruhát óriási állványokra akasztgattak, nézelődtünk. Telt az idő, iszonyat sokan lettek a lányok, éreztük itt baj lesz. A ruhákat végre mind felakasztgatták, kinn volt egy "kertévé" stábja, valaki, éppen aktuális szépségkirálynő/modell körberohant még a nyitás előtt, leakasztgatott pár holmit, interjú, aztán pár napra rá leadták a tv-ben mennyire szuper volt, jót nevettem ( ő bizony még a teljes kínálatból nézelődött, konkurencia nélkül persze) :)) ... Visszaszámlálás, nyitották a karámot. Mert olyan volt ám, egy csomó lányt egyszerre, egymást taposva engedtek be a "küzdőtérre", ahová a ruhák fel voltak akasztva. Hirtelen semmit sem találtam, amit egyáltalán leakasztattam volna, elkezdtem keresni a saját leadott ruháinkat, hogy legalább mentsem ami menthető. Egyre kétségbeesettebben rohangáltunk a sorok közt, 1-2ruhát visszaszereztem amit mi vittünk, és onnantól kihívás volt elfogadható ruhát találni.

    VálaszTörlés
  8. Annyira sokáig válogatunk a melegben, tömegben, kitikkadtan, hogy közben felduzzadt az "össznépi próbakarám" előtti sor. Igen, nyilván ezt máshogyan nehéz megoldani, de lényeg, hogy egy lekerített nagy közös öltöző volt, pár tükörrel felszerelve. Tulajdonképpen mindent bevettek a szervezők, erre utólag jöttünk rá, voltak olyan holmik - már bocsánat- de mintha valaki a holt nagymamája ruháit hozta volna be selejtezésképp. Persze nem csak az volt, de távolt állt a hirdetésben megadottól. Úgy jöttünk el, hogy a saját méretünkre való ruhát sem találtunk (teljesen átlag s-m méretem van) így a szervező lányok azt tanácsolták hogy vigyünk magunkkal 4-4 ruhát, mindegy mit, és majd lesz még ilyen rendezvény, és vigyük vissza cserének hátha szerencsével járunk. Én otthon az egyik levadászott nadrágban még egy koszos zsepit is találtam :S...No, visszavittük, bár cikinek találtuk a szerintem nagyon lepukkant holmikat leadni, de bevették, mi pedig az előző rendezvény tapasztalataiból építkezve ügyesebbek, szemfülesebbek voltunk, végre a méretemben is találtam ruhát. A történet lényege még, hogy amiket cseréltem
    nem hordtam egyszer sem, tehát inkább ez a rendezvény is amolyan "nem mindennapi csajos nap"-ként lett elkönyvelve, és jót nevettünk rajta. Hogy ne csak rosszat írjak, kaptunk mosószert, ami mindig jól jön, kis bedugós fülbevalót ajándékba, illetve Cosmo strandtáskára is lehetett cserélni 1 zsetont, a 2.-nál ezt előre tudtuk, rögtön oda rohantunk,szereztünk, azt pl a mai napig használom néha nyáron. :) És tényleg, kb. 2 éve volt az első, de jót nevetünk rajta, vicces volt megélni.

    És igen, igen! Nagyon okosan kell vásárolni. Én pl sokkal célirányosabb vagyok, mióta minden hónap elején egy listát írok magamnak színes post-it ra, abban a hónapban milyen kis "luxusra" áhítozom, mert a spontán vásárlásnak mindig rossz vége van. :)) Illetve a nagy leárazásoknak is... "csak ennyi, csak annyi" de ezt biztosan ismered. Ha elviszem magammal a páromat, tuti semmi feleslegeset nem veszek meg, a legjobb kritikusom, illetve nem hagyja hogy butaságot vegyek, vagy olyat ami nem áll jól. A barátnők nem elég szigorúak velem ilyen téren :D Ja, igen, és itt jön be még egy tudatos-vásárlást segítő: a kedvenc blogjaim (igen,igen, a Tiéd is :)) :$ ) fejben össze tudom ollózni kitől mit lesek el, és átpasszintom a saját ruhatáramba. A Pinterest sem rossz tervezgetés-álmodozás-gyűjtögetés szempontból :)))

    Bocsi, hogy ilyen borzasztóan hosszúra sikeredett :)

    Üdv: Anita

    VálaszTörlés